Tájökológiai-tájhasználati szakértői rendszer
A szakértői rendszer célja
A szakértői rendszer célja az, hogy egy adott parcellán a tervezett használati mód kockázatát tájökológiai és természetvédelmi szempontból értékelje. Nem feladata tehát az, hogy javaslatokat adjon valamely használati módra egy adott parcella esetén, ellenben a legkülönbözőbb használati módokat számításba kell vennie. Ezt kihasználva, vagyis a különféle használati módok kockázatainak összehasonlításával ugyanakkor közvetve mégis lehetőség nyílik arra, hogy a tájökológiai szempontból legkisebb kockázattal járó művelési módot megtaláljuk.
Miért fontos, hogy értékeljük a tervezett művelési mód tájökológiai és természetvédelmi kockázatait? Ma már egyre szélesebb körben ismert és elfogadott az a nézet, miszerint egy szántó, egy rét vagy egy erdő szerepe a mező- vagy erdőgazdasági termékek előállításán messze túlmutat. A természetes és természetközeli életközösségek számos olyan ún. ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak a helyi közösség és az egész társadalom számára, amelyek sokkal fontosabbak a pénzben mérhető hozamnál. Ilyen ökoszisztéma szolgáltatás pl. a talajképzés, a klímaszabályozás, az ivóvíz biztosítása, a beporzó rovarok vagy a kártevők természetes ellenségeinek szaporodó helyei, az emberi egészség fenntartása, esztétikai élmény biztosítása stb. Ugyanakkor a természeti rendszerek ezeket a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat csak akkor nyújtják, ha önmaguk megfelelő állapotban vannak, és megfelelő módon tudnak működni. Ehhez viszont teljesülni kell számos ökológiai feltételnek, melyek elsősorban a táji léptékben jelentkeznek. A természetvédelmi törekvések ezeket a feltételeket igyekszenek biztosítani. Ezért kell minden esetben értékelni egy adott művelési mód kockázatát tájökológiai-természetvédelmi szempontból.
Mikor lehet kockázatos egy adott művelési mód? Általánosságban akkor, ha a természeti rendszerek stabilitását csökkentik, sérülékenységét növelik, ha a természetes vagy természetközeli életközösségek leromlásához vezetnek. Ezáltal a táj – benne az ember – életképességét csökkentik. Látszólag és rövidtávon jelent tehát csak előnyt a terméshozamok maximalizálását, a gazdasági hatékonyság kizárólagosságát szem előtt tartó iparszerű, intenzív szántóföldi művelés, mert ugyanakkor a vegyszerek használata következtében a talajélet és az ivóvízbázis tönkremegy, az erőteljes gyom- és rovarirtás következtében az élőlények fajgazdagsága csökken, a nagytáblás szántók eluralkodása miatt a táj kiüresedik, sokféle funkciója (számos jelentős ökoszisztéma szolgáltatás) elveszik. Ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn, ezért az ezt kiváltó iparszerű, intenzív szántóföldi növénytermesztés kockázata óriási. Természetesen helyszínről helyszínre változhat egy adott művelés kockázata, pl. attól függően, hogy milyen más művelési módok terjedtek el, vagy milyen az adott parcella ökológiai állapota. Ezért a tájökológiai kockázat kiértékeléséhez több tulajdonság kiértékelésére is szükség van, melyek részben a művelési módot, részben magát a parcellát, részben annak környezetét jellemzik.
A szakértői rendszer működése
A szakértői rendszer kockázatelemző, vagyis egy adott parcella tulajdonságainak ismeretében a tervezett használati mód tájökológiai és természetvédelmi kockázatát értékeli. A művelési módra, a parcellának és környékének tulajdonságaira kérdések vonatkoznak, amelyekre a felhasználónak válaszolnia kell.
A felhasználó a különböző paraméterek felkínált értékei közül a megfelelőek kiválasztásával jellemzi az értékelni kívánt parcellát és művelési módot. Ha a paraméter tényleges értéke nem ismert, akkor lehetőség van a „nem ismert” érték megadására (adott korlátok között a szakértői rendszer képes ezt is figyelembe venni az értékelés kiszámításához).
A szakértői rendszer „motorja” egy ún. szakértői táblázat. Ebben az eddig felhalmozott ökológiai tudást felhasználva számszerűsítettük az egyes művelési módok, parcellatípusok és egyéb paraméterek (és ezek számtalan kombinációjának) tájökológiai kockázatait. A szakértői táblázat az egyes bemenő paraméterek adott értékeire tartalmaz egy-egy kimenetet, vagyis egy szakértői véleményt. A végeredmény egy, a felhasználó által megadott válaszok alapján számolt kockázati szint lesz (lásd „ A szakértői rendszer véleményei ” című részt).
A szakértői rendszer használata
Ahhoz, hogy a szakértői rendszer véleményt tudjon alkotni a tervezett tájhasználat változásról, a lapon megjelenő minden kérdésre válaszolni kell. A kérdésekre adható válaszok minden esetben egy legördülő listáról választhatók ki. Ha több válasz is lehetségesnek tűnik (vagy nem tudjuk eldönteni, hogy melyik áll fenn az adott parcella esetén), akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket. Ha egy adott kérdésre egyáltalán nem tudjuk megadni a tényleges választ, akkor a „nem ismert” listaelemet válasszuk ki. A kérdések értelmezéséhez és megválaszolásához az információs gombbal (kérdőjeles gomb) kérhetünk segítséget. Egyes kérdésekhez további segítség is igénybe vehető a nyilat ábrázoló gomb lenyomásával.
Az egyes kérdések öt kérdéscsoportban foglalnak helyet. Célszerű a kérdéseket a megadott sorrendben megválaszolni. A parcella használatával kapcsolatos két kérdéscsoportban (jelenlegi, illetve tervezett használat) az első kérdésre adott választól függően különböző további kérdések jelennek meg. Ezért, ha erre a két kérdésre adott választ megváltoztatjuk („Jelenleg mi a parcella művelési módja?”, illetve „Mi a parcella tervezett művelési ága?”), az utána feltett kérdések megváltoznak, az azokra korábban adott válaszok pedig eltűnnek.
Ha minden kérdésre adtunk választ, akkor a lap legalsó keretében azonnal megjelenik a szakértői rendszer véleménye. Ha ezek után egy kérdésre adott választ megváltoztatunk, akkor a rendszer azonnal elvégzi az újraértékelést, ami járhat új véleménnyel, de megmaradhat az előző vélemény is. A véleményt minden esetben egy-egy mondat, illetve egy szín képviseli. A hatféle lehetséges vélemény jelentését az alábbi rész adja meg.
A szakértői rendszer véleményei
A szakértői rendszer összesen hatféle véleményt adhat, amelyek az alábbiak lehetnek:
· zöld A tervezett használat tájökológiai szempontból várhatóan előnyös. Ezt azokban az esetekben mondja a szakértői rendszer, ha a tervezett használat a jelenlegihez képest a parcella élővilágát várhatóan olyan irányban változtatja meg, amely során a parcella és annak táji környezete is jobb ökológiai állapotba kerül. A fajgazdagság várhatóan növekedik, a kialakuló élővilág fenntarthatóbb módon művelhető, vagy önfenntartóvá válik. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
· sárga A tervezett használat tájökológiai szempontból lehet előnyös, de ennek eldöntése további (elsősorban helyszíni) vizsgálatokat igényel. Mivel az ökológiai rendszerek, így a parcella életközösségei is nagyon sok környezeti befolyás alatt állnak, sokféle élőlény építi fel őket, sokféle egyedi tulajdonsággal és igen eltérő múlttal rendelkeznek, ezért számos esetben kizárólag a szakértői rendszer által feltett kérdések válaszai alapján nem lehet megítélni a tervezett használat-váltás ökológiai következményeit. Ekkor szükségessé válik szakemberek bevonása, akik terepi megfigyelések vagy vizsgálatok alapján már képesek véleményt alkotni. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
· piros A tervezett használat tájökológiai szempontból kockázatos. Ezt azokban az esetekben mondja a szakértői rendszer, ha a tervezett használat a jelenlegihez képest a parcella élővilágát várhatóan olyan irányban változtatja meg, amely során vagy a parcella, vagy annak táji környezete rosszabb ökológiai állapotba kerülhet. A fajgazdagság várhatóan csökken, a kialakuló élővilág kevésbé fenntartható módon lesz művelhető, vagy elveszíti önfenntartó képességét. Előfordulhat, hogy a tervezett és a jelenlegi használat megegyezik, a vélemény pedig mindezt kockázatosnak minősíti: ekkor ökológiai szempontból a jelenlegi használatot magát is kockázatosnak kell tekintenünk. Bizonyos esetekben meglepőnek érezhetjük, hogy miért ítéli a szakértői rendszer kockázatosnak a tervezett használatot. Ilyenkor változtassuk meg az egyes kérdésekre adott válaszokat, és figyeljük meg, változik-e a vélemény. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
· fekete A tervezett használat tájökológiai szempontból mindenképpen kerülendő. Ha ezt a véleményt fogalmazza meg a szakértői rendszer, akkor a kérdésekre megadott válaszok alapján ökológiai szempontból súlyos kockázatai vannak a tervezett használati módnak, vagy sok esetben biztosra vehető az élővilág maradandó, visszafordíthatatlan sérülése, pusztulása. Ezért ezt a választ kapva kerüljük el a tervezett használatot. A lehetséges (ökológiailag várhatón előnyös) használatok megtalálásához változtassuk meg a tervezett használatra vonatkozó kérdésekre adott válaszainkat, és figyeljük meg, milyen véleményt ad ezekre a szakértői rendszer. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
· fehér A tervezett használatot a rendelkezésre álló adatok alapján a szakértői rendszer nem képes megítélni. Ha nagyon sok kérdésre, vagy a két legfontosabbra („Jelenleg mi a parcella művelési módja?”, illetve „Mi a parcella tervezett művelési ága?”) nem adtunk választ (vagyis a válasz az, hogy „nem ismert”), akkor a szakértői rendszer nem képes megítélni a kockázatokat. Ha azért nem adtunk választ bizonyos kérdésekre, mert több válasz is szóba jöhet, akkor azokat egymás után megadva figyeljük meg a szakértői rendszer által adott véleményeket. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
· szürke A tervezett használat-váltásra és beállított paramétereire a szakértői rendszer nincs felkészítve. A szakértői rendszerben a kérdésekre adható minden lehetséges válaszra vonatkozó minden lehetséges véleményt előzetesen ökológus szakemberek alakították ki. Előfordulhat, hogy a szakértői rendszer létrehozóinak figyelmét elkerülték bizonyos esetek, és ezért ezekre a rendszer nem tud kialakítani tényleges véleményt. Ekkor jelenik meg ez a „vélemény”. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
Melyik település közigazgatási határához tartozik a parcella?
A legördülő listában valamennyi hazai település neve megjelenik. Azt a települést válasszuk ki, amelyik közigazgatási határában a parcella legnagyobb része helyet foglal.
Melyik növényzeti kistájban foglal helyet a parcella?
A legördülő listában csak azok a növényzeti kistájak jelennek meg, amelyek a kiválasztott település közigazgatási határával átfednek. Azt a növényzeti kistájat válasszuk ki, amelyikben a parcella legnagyobb része helyet foglal. Pl. Aba település esetén két kistáj közül lehet választani: „Kelet-Mezőföld”, illetve „Sárvíz- és Sió-völgy”.
Az alábbi lehetőségek közül válasszuk ki a parcellára érvényes méret-tartományt:
– nem ismert
– 1 hektárnál kisebb
– 1-
– 10-
– 100 hektárnál nagyobb
Természetvédelmi oltalom alatt áll a parcella (NP, TK, TT, NÖH)?
Adjuk meg, hogy a parcella területére (akár annak csak egy részére) igaz-e az alábbi állítások bármelyike:
– nemzeti park része (NP)
– tájvédelmi körzet része (TK)
– országos jelentőségű természetvédelmi területen (TT) helyezkedik el
– helyi jelentőségű természetvédelmi területen van (önkormányzati rendelet által védett)
– része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak (NÖH)
Az adható válasz az alábbiak körül kerülhet ki:
– nem ismert
– nem
– igen
A védettség megállapításához segítségül szolgál a Természetvédelmi Információs Rendszer.
Magas Természeti Értékű Területen (Natura 2000, ÉTT) helyezkedik el a parcella?
Meg kell adni, hogy a parcella (vagy annak legalább egy része) Natura 2000 területen belül, vagy Érzékeny Természeti Területen (ÉTT) belül foglal-e helyet. Az adható válasz az alábbiak körül kerülhet ki:
– nem ismert
– nem
– igen
A kérdés eldöntésében segítséget nyújthat a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
Jelenleg mi a parcella művelési módja?
Négyféle művelési mód közül válasszuk ki azt, ami a parcellára jelenleg érvényes:
– nem ismert
– szántó
– parlag
– gyep
– erdő (vagy erdészeti ültetvény)
Parlag minden olyan szántó, amely már legalább egy-két éve nincs megművelve. Egyes gyepek parlag eredetűek, de 10-20 év eltelte után sok esetben már nehéz ezt megállapítani, mert jellemzően gyepes növényzet borítja a parcellát – ilyen esetben választhatjuk a gyep művelési módot is. A lucernást szántónak tekintjük, de ha már 5-10 éve nem telepítették újra, akkor parlagnak minősítendő (a még régebb óta felhagyott lucernások pedig sok esetben begyepesedtek, tehát „gyepek” is lehetnek). Ha egy parcellán erdők és gyepek kb. azonos arányban fordulnak elő (pl. mozaikosan), akkor a gyep és az erdő művelési módot külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– 1-5 éve
– 5-10 éve
– 10-50 éve
– 50-100 éve
– 100 évnél régebb óta
Mióta nem volt művelve a parcella?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– 1-5 éve
– 5-10 éve
– 10-50 éve
– 50-100 éve
– 100 évnél régebb óta
Ha nem tudjuk, hogy a parlag milyen korú, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– 1-5 éve
– 5-10 éve
– 10-50 éve
– 50-100 éve
– 100 évnél régebb óta (ilyenek pl. az ősgyepek)
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– 1-5 éves
– 5-10 éves
– 10-50 éves
– 50-100 éves
– 100 évesnél idősebb
Ha nem tudjuk, hogy az erdőállomány milyen korú, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Mi a szántó használati módja jelenleg?
Az alábbi lehetőségek közül válasszuk ki azt a módot, amelyik a leginkább jellemzi a parcellát:
– nem ismert
– iparszerű, intenzív növénytermesztés
– extenzív (integrált) növénytermesztés
– organikus (öko-, bio-) gazdálkodás
Az iparszerű, intenzív (nagyüzemi) növénytermesztés jellemző módon nagy táblákon folyik, jelentős mennyiségű műtrágya és növényvédőszer felhasználása mellett. Az extenzív, integrált növénytermesztés jellemzően kisparcellás művelés, vagy ha nagytáblás, akkor korlátozott műtrágya és növényvédőszer felhasználásával történik. Ilyennek tekinthető az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram előírásainak megfelelő művelési mód. Az organikus gazdálkodás nem használ műtrágyát, és csak szűk körből használ fel növényvédő szereket (megfelel a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak).
Mi a parlag jellemző kezelési módja jelenleg?
Válasszuk ki azt a kezelési módot, amelyik a leginkább jellemzi a parcellát:
– nem ismert
– kaszálják vagy szárzúzózzák
– időszakosan vagy rendszeresen legeltetik
– nincs kezelve
Ha nem tudjuk, hogy melyik kezelési mód jellemző, vagy esetleg időnként váltogatják azokat, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Mi a gyep jellemző használati módja az utóbbi 5 évben?
Válasszuk ki azt a használati módot, amelyik a leginkább jellemzi a gyepet:
– nem ismert
– intenzív gyepművelés
– extenzív legelő
– extenzív kaszáló
– nincs használva
Intenzív a gyepművelés, ha a gyepet kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverék vetésével vagy felülvetéssel hozták létre. Intenzív a művelés akkor is, ha a gyepet legalább időszakosan öntözik vagy műtrágyázzák. Az extenzív művelés mellőzi a vetést és felülvetést, a gyepet nem öntözik és nem műtrágyázzák. Az extenzív legelőn pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést alkalmaznak. Az állatsűrűség az extenzív legelőn nem haladja meg a 0,2-0,5 állategység/ha (homoki és szikes gyepek esetén), illetve a 0,2-1,0 állategység/ha értéket (dombvidéki gyepek, száraz, fás legelők, nedves rétek, üde gyepek, ártéri gyepek esetén).
Milyen módon hozták létre a jelenlegi faállományt?
Válasszuk ki az alábbiak közül a megfelelő használati (felújítási) módot:
– nem ismert
– természetes módon újult
– helyi újulattal felújítva
– sarjaztatással
– csemeteültetéssel
– mélyszántást követő ültetéssel
– egyéb módon
Ha nem tudjuk, hogy melyik felújítási mód jellemző a jelenlegi faállományra, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Mi (volt) a legutóbbi termény?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– gabonanövény
– kapásnövény
– lucerna
– egyéb
Milyen a parlag növényzete jelenleg?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– gyepszerű, füves
– cserjésedő vagy fásodó
– gyomos vagy erősen gyomos
Gyepszerű, füves a növényzet, ha a növényzet jelentős része (legalább fele) fűfélékből áll, és az egyéves gyomokkal szemben inkább az évelő növények jellemzőek, illetve alig vagy egyáltalán nem cserjésedik-fásodik. Ha a cserjék és/vagy fák aránya meghaladja a 10-20%-ot, akkor a „cserjésedő vagy fásodó” választ adjuk meg.
Milyen a gyep növényzete jelenleg?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– zárt, fajgazdag
– zárt, fajszegény
– felnyílt, ritkás
– cserjésedő-fásodó
– erősen gyomos
Zárt a gyep, ha élő növényzet nélküli talajfelszínek nem látszanak, vagy arányuk nem éri el a néhány százalékot. Fajgazdag egy gyep, ha az adott gyeptípusra (pl. mocsárrét) jellemző növényfajok többsége jelen van (ha ezt nem tudjuk eldönteni, akkor a „fajszegény” és a „fajgazdag” választ külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket, vagy kérjünk segítséget szakembertől). Kikhez fordulhatunk további segítségért? Ha a csupasz talajfelszínek aránya már legalább 5-10% (pl. homokpuszták esetén), akkor a „felnyílt, ritkás” kategória adandó meg. Ha a cserjék és/vagy fák aránya meghaladja a 10-20%-ot, akkor a „cserjésedő vagy fásodó” választ adjuk meg. „Erősen gyomos” a gyep, ha a gyomok aránya meghaladja a 20-30%-ot. Figyelem: a gazdálkodás szempontjából kevésbé hasznosuló növényfajok még nem feltétlenül gyomok. Gyomoknak a zavarások következtében megjelenő, zavarástűrő, gyakran egyéves növényeket tekintjük.
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– tölgy vagy cser
– bükk vagy gyertyán
– fehér- vagy feketenyár
– nemesnyár
– akác
– egyéb lombosfa
– fenyő
Ha az állomány a fenti válaszlehetőségekben megadott fafajok elegye (pl. akácos-nemesnyaras), akkor a nagyobb arányban előforduló fafajt adjuk meg. Ha az állományalkotó fafajok közel egyenlő arányban vannak jelen, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Mi a parcella tervezett művelési ága?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– szántó
– gyep
– erdő (erdészeti ültetvény)
Milyen módszerrel tervezi művelni a szántót?
Az alábbi lehetőségek közül válasszuk ki azt a módot, amelyikkel művelni fogják a parcellát:
– nem ismert
– iparszerű, intenzív növénytermesztéssel
– extenzív (integrált) növénytermesztéssel
– organikus (öko-, bio-) gazdálkodással
Az iparszerű, intenzív (nagyüzemi) növénytermesztés jellemző módon nagy táblákon folyik, jelentős mennyiségű műtrágya és növényvédőszer felhasználása mellett. Az extenzív, integrált növénytermesztés jellemzően kisparcellás művelés, vagy ha nagytáblás, akkor korlátozott műtrágya és növényvédőszer felhasználásával történik. Ilyennek tekinthető az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram előírásainak megfelelő művelési mód. Az organikus gazdálkodás nem használ műtrágyát, és csak szűk körből használ fel növényvédő szereket (megfelel a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak).
Mi lesz a gyep használati módja?
Válasszuk ki azt a használati módot, amelyikkel művelni fogják a gyepet:
– nem ismert
– intenzív gyepművelés
– extenzív legelő
– extenzív kaszáló
– nem lesz használva
Intenzív a gyepművelés, ha a gyepet kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverék vetésével vagy felülvetéssel hozták létre. Intenzív a művelés akkor is, ha a gyepet legalább időszakosan öntözik, vagy műtrágyázzák. Az extenzív művelés mellőzi a vetést és felülvetést, a gyepet nem öntözik, és nem műtrágyázzák. Az extenzív legelőn pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést alkalmaznak. Az állatsűrűség az extenzív legelőn nem haladja meg a 0,2-0,5 állategység/ha (homoki és szikes gyepek esetén), illetve a 0,2-1,0 állategység/ha értéket (dombvidéki gyepek, száraz, fás legelők, nedves rétek, üde gyepek, ártéri gyepek esetén).
Melyik fafaj lesz az állományalkotó?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– tölgy vagy cser
– bükk vagy gyertyán
– fehér- vagy feketenyár
– nemesnyár
– akác
– egyéb lombosfa
– fenyő
Ha az állomány a fenti válaszlehetőségekben megadott fafajok elegye lesz (pl. akácos-nemesnyaras), akkor a nagyobb arányban előforduló fafajt adjuk meg. Ha az állományalkotó fafajok közel egyenlő arányban lesznek jelen, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Mi a parcella jellemző talajtípusa?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– futóhomok
– humuszos homok
– kőzethatású talaj
– erdőtalaj
– feketeföld (csernozjom)
– szikes
– réti vagy lápi talaj
– nyers öntéstalaj
A megfelelő válasz megadásában segíthet az MTA TAKI által készített információs rendszer, amelyben az egyes településekhez rendelve kapjuk meg a jellemző talajtípusok listáját. MTA TAKI
Mi jellemző a parcella vízellátottságára?
Az alábbiak közül válasszuk ki azt a vízellátottsági típust, amelyik a leginkább jellemzi a parcellát:
– nem ismert
– az év nagy részében vízzel borított
– folyó hullámterületén időnként elárasztást kap
– legalább időszakosan (és legalább évtizedenként) belvizes
– gyakran nedves, nyirkos
– üde vagy száraz
– az év nagy részében teljesen kiszáradó
Ha nem tudjuk eldönteni a jellemző vízellátottsági típust, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Milyen földfelszínen van a parcella?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– meredek árnyas lejtőn
– meredek napsütötte lejtőn
– hegygerincen, dombháton, vagy buckatetőn
– völgyaljban, buckaközben, vagy laposban
– sík vagy hullámos felszínen
Ha a parcella nagy, és többféle válasz is megadható, akkor az egyes lehetséges válaszokat külön-külön megadva vessük össze a szakértői rendszer által adott véleményeket.
Milyen arányban van a parcella környezetében gyepterület?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– közvetlen szomszédságának jelentős része gyep
– közvetlen szomszédságának kis része gyep
– közvetlen szomszédságában nincs, de 1 km-en belül van gyep
– a parcella 1 km-es körzetében nincsen gyep
Gyepterület a kaszáló és a legelő, még ha intenzív módon művelik is, ide sorolandók a nem használt, esetleg cserjésedő-erdősödő rétek, az erdőkkel, cserjésekkel ligetes gyepek, illetve a már gyepesedett, legalább 20-30 éves parlagok is.
Milyen arányban van a parcella környezetében erdő?
Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– nem ismert
– közvetlen szomszédságának jelentős része erdő
– közvetlen szomszédságának kis része erdő
– közvetlen szomszédságában nincs, de 1 km-en belül van erdő
– a parcella 1 km-es körzetében nincsen erdő
Nem tekinthetők erdőnek a tájidegen fafajokból álló erdészeti faültetvények (akácosok, feketefenyvesek, nemesnyarasok stb.). Az őshonos fafajokból álló állományokat, még ha mesterségesen telepítettek is, vagy ha fiatalosok, erdőként vegyük számba.
Milyen mértékben borított özönnövénnyel a parcella?
Az alábbiak közül válasszuk ki a leginkább megfelelő választ:
– nem ismert
– jelentős mértékben
– kis mértékben
– egyáltalán nem
A számba veendő özönnövények az alábbiak:
– amerikai és kínai karmazsinbogyó (Phytolacca americana és Ph. esculenta)
– amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
– arany ribiszke (Ribes aureum)
– átoktüske (Cenchrus incertus)
– bálványfa (Ailanthus altissima)
– betyárkóró (Conyza canadensis)
– észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii agg.)
– fehér akác (Robinia pseudo-acacia)
– gyalogakác (Amorpha fruticosa)
– japánkeserűfű fajok (Fallopia sectio Reynoutria pl. Reynoutria japonica)
– jukka (Yucca filamentosa)
– kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
– kései meggy (Prunus serotina)
– keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
– magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea és S. canadensis)
– napraforgófajok (Helianthus spp.)
– nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
– selyemkóró (Asclepias syriaca)
– tamariskafajok (Tamarix spp.)
– vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)
– zöld juhar (Acer negundo)
Bár a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is özönnövény, ebben a rendszerben nem kell számításba venni.
Jelentős mértékben akkor tekintjük özönnövénnyel borítottnak a parcellát, ha az özönnövények együttesen a területnek legalább a felén legalább szórványosan, vagy a parcella negyedén meghatározó mennyiségben, vagy a parcella egytizedén tömegesen jelen vannak. Ha ennél kisebb arányban fordulnak elő, akkor a „kis mértékben” kategóriát adjuk meg. Az özönnövények felismerésében kérhetjük botanikus, ökológus, természetvédő, erdész és agrár szakemberek segítségét. Kikhez fordulhatunk további segítségért?
Milyen mértékben vannak jelen özönnövények a parcella 1 km-es körzetében?
Az alábbiak közül válasszuk ki a leginkább megfelelő választ:
– nem ismert
– jelentős mértékben
– kis mértékben
– egyáltalán nem
A számba veendő özönnövények az alábbiak:
– amerikai és kínai karmazsinbogyó (Phytolacca americana és Ph. esculenta)
– amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
– arany ribiszke (Ribes aureum)
– átoktüske (Cenchrus incertus)
– bálványfa (Ailanthus altissima)
– betyárkóró (Conyza canadensis)
– észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii agg.)
– fehér akác (Robinia pseudo-acacia)
– gyalogakác (Amorpha fruticosa)
– japánkeserűfű fajok (Fallopia sectio Reynoutria pl. Reynoutria japonica)
– jukka (Yucca filamentosa)
– kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
– kései meggy (Prunus serotina)
– keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
– magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea és S. canadensis)
– napraforgófajok (Helianthus spp.)
– nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
– selyemkóró (Asclepias syriaca)
– tamariskafajok (Tamarix spp.)
– vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)
– zöld juhar (Acer negundo)
Bár a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is özönnövény, ebben a rendszerben nem kell számításba venni.
Akkor válasszuk a „jelentős mértékben” választ, ha a parcella 1 km-es körzetében az özönnövények együttesen legalább egy 0.1 hektárnyi foltban tömegesek, vagy 1 hektárnyi foltban szórványosan jelen vannak. Ha ennél kisebb arányban fordulnak elő, akkor a „kis mértékben” kategóriát adjuk meg. Az özönnövények felismerésében és elterjedtségük megítélésében kérhetjük botanikus, ökológus, természetvédő, erdész és agrár szakemberek segítségét. Kikhez fordulhatunk további segítségért?